A pince szellőztetés akkor tekinthető optimálisnak, ha folyamatos. Ez nem minden élethelyzetben, és nem minden pincehelyiség esetén oldható meg, mégis a tény kétségtelenül igaz, az állandó légáramlatok jelenléte képes egyedül távol tartani a vizesedést, a penészedést, a dohosodást. A friss levegő újra és újra átjárja a teret, eloszlatja a feleslegesen felgyülemlett párát és ezért megakadályozza, hogy az kicsapódjon a hideg felületeken, otthont biztosítva ezzel a penésztelepeknek. Nem véletlen, hogy régen úgy építették ki és meg a pincéket, hogy azok ajtaját csupán egy rács takarta, mely a levegőt és annak mozgását nem korlátozta, sőt szabadon engedte a légáramlatok hasznos cikázását. Ekkor az amúgy befülledésre, átmelegedésre hajlamos közeg a nonstop szellőztetésnek hála nem alakult át, a falak nem vizesedtek be, ahogy a penészek sem ütötték fel a fejüket, sőt. A tárolt holmik is biztonságba kerültek a vizesedés és penészedés kettősének rémétől. Napjainkban már, többek között biztonságtechnikailag ez a kialakítás nem családi ház esetén nem jöhet számításba. A vagyontárgyak védelme fontosabb, mint a pince levegőjének ideális mozgatása, így a zárt terek hamar bemelegednek, sőt be is füllednek. Ebben a szituációban nincsen más választása, mint a manuális cselekvés, vagyis a lehető legintenzívebb és leggyakoribb szellőztetés. A pince szellőztetés megőrizheti a helyiség egészséges atmoszféráját! Ha valóban sűrűn meg tudja mozgatni a benti levegőt, ha van mód arra, hogy nemes egyszerűséggel átszellőztesse a legapróbb zugokat, akkor megakadályozhatja a bemelegedés és magas páratartalom kettősének térhódítását, azaz nem kell tartania a falain megjelenő pacáktól és nem kívánt vendégektől, a penészektől.