wdh-520
A páramentesítés házilag nem kivitelezhetetlen feladat, ám jó, ha tudjuk, hogy teljes sikert csak a prevencióval érhetünk el, vagy egy jól beállított párátlanító készülék beüzemelésével. Az első, és legfontosabb, hogy feltárjuk a párásodás okát. Többnyire általában a szigetelés a ludas, régi házak esetében is kitűnően megfigyelhető ez a tendencia. A cementel vakolt falak ráadásul kifelé képtelenek szellőzni, míg ha nincs leszigetelve a tégla felett, akkor a nedvesség képes felkúszni. Erre a jelenségre csak rásegít a téli időszakban tapasztalt hideg. A magas páratartalom egészségügyi, és esztétikai szempontból is kifejezetten káros. Az esztétikum egyébként a legkisebb gond, bár tény, hogy a magas nedvességtartalom következtében megjelenő penészcsaládok látványnak kiábrándítók, emellett nagymértékben veszélyeztetik egészségünket. A páramentesítés házilag egyik legkézenfekvőbb módszere a rendszeres szellőztetés. Egyesek szerint óránként tíz percre kellene kitárni ablakainkat, de ez életritmusunknak megfelelően többnyire nem megoldható, ráadásul felmerül a kérdés, hogy mi történik a téli időszakban? A fűtés nagyon drága, s ennyi szellőztetéssel gyakorlatilag az ablakon dobnánk ki a rááldozott pénzt. A kereszthuzat ettől függetlenül tényleg sokat segíthet, s ha jól csináljuk, akkor pár pillanat alatt átmozgathatjuk a levegőt. A páramentesítés házilag még történhet só bevetésével is. Erre a célra használható sólámpa, amivel érdemes vigyázni, mert marja környezetét, épp azért, mert megváltoztatja a levegő PH értékét. Az ipari só is segíthet, ám egy idő után a felszívott nedvességtől folyni, folyatni kezd, ezért érdemes vagy tálcára tenni, vagy kiégetni belőle a fölös nedvességet.