A páramentesítés mindig is fontos szerepet kapott a háztartásokban, ám a 21. században, az egyre jobb légzárású nyílászárók korában ez a feladat prioritást élvez. A relatív páratartalom, tehát a levegő nedvességtartalma nagyban befolyásolja a közérzetünket, az egészségünk miatt a szinten tartás elengedhetetlen. Az alacsony páratartalom hamar szárítja a nyálkahártyánkat, ez leggyakrabban a télen túlfűtött helységekben tapasztalható. Ám a magas páratartalom sem optimális, hiszen nehézlégzést, fulladásos érzetet kelthet. A páramentesítés, és a pára megfelelő szinten tartása tehát kulcsfontosságú feladat. A helyiségek páratartalma sok mindentől függ.
A bennük végzett tevékenységektől, a szellőztetés mennyiségétől, minőségétől, a bennük található hőmérséklettől, sőt még a bennük élők számától is. A páramentesítés azért is lényeges, hogy a penészgombák ne kapjanak kedvet a letelepedésre, mert ezzel számos egyéb problémát szerezhetünk magunknak. Arról nem is beszélve, hogy páramentesítés hiányában, magas nedvesség mellett a különböző technikai berendezések tönkre mehetnek, ahogy a tárolt anyagok is a kukában landolhatnak. Így nem csak önmagunknak, hanem környezetünknek, sőt ingóságainknak is elengedhetetlen a relatív páratartalom optimális beállítása.
A páramentesítésnek két módja is ismeretes, egyrészt a levegő elvezetésével beállítható a páratartalom, másrészt hőszivattyú alkalmazásával hőt nyerhetünk vissza. Utóbbi eljárás mindenképpen gazdaságosabb. Ennek az oka egyszerű. A szellőzőrendszerek úgy páramentesítenek, hogy közben a meleg, felfűtött levegőt is lecserélik friss, tiszta, ám hideg levegőre, melyet újra fel kell melegíteni. Ezzel ellentétben a hőszivattyú a meleg levegő pazarlása nélkül végzi el a rábízott páramentesítést.